∂яιιι. * σℓ∂αℓα.

Aztán az az érdekes, hogy amikor hazaértem, akkor rögtön beugrottam az ágyba, és olyat álmodtam :o hogy, hihetetlen. Bencééknek a régi osztályfőnökükkel álmodtam. Fogtam az osztálynak a naplóját, ott volt, Bence és Gabi. Valamiröl beszélgettünk, de én csak arra emlékszek hogy, néztem Bence jegyeit . De a tanár meg jött, és elkezdett nekem pofázni hogy: 
- Hol van a napló? – Tanár. 
Én veszek egy nagy levegőt és oda adom neki.. 
- Ez a nyolcadikosoké? – Tanár. 
- I-igen. – én. 
- Mit keres ez nálad?– tanár. 
- Csak néztem a jegyeket.  - én. 
- Minek?! Bár, úgyis tudok arról hogy olyan jóban vagytok Bencével. - Tanár. 
- Tanárúr ezt honnan tudja?! – én. 
- Erről beszél az egész iskola, még a tanári kar is! Ne már, hogy az egyik érintett ne tudjon az ügyről.– tanár. 
- Érdekes, én kajak nem tudtam róla. – én. 
Innentől már nem emlékszek csak annyira, hogy felvittek az igazgatóiba.
Aztán még aznap ezt beírtam msnen pár haveromnak.  Azok azt mondták hogy nagyon jó álom, jobb nem is lehetne. Szerintem is így volt. 
Aztán Bence és Gabi is elbeszélgettek a történtekről.. Én is ott voltam.. 
- Azt hiszem , hogy te még ezt megfogod bánni, felfalnak majd az érzések ’ – Bence. 
- jaja. lehet  - Gabi. 
- nem lehet, hanem biztos.. – én. 
- Te most ne szóljál bele.  Jólvan?! – Bence. 
- Ch. jóvan . - *durcizva..*
- Jobban teszed ha most kajak befogod a nagy csőrödet. – Gabi. 
- Pofád lapos te nyomi ! – én. 
- Hülyék vagytok mind a ketten.. – fogta a fejét Bence. - 
- POFÁD LAPOS TE NYOMI. – egyszerre Gabival.
- Jólvan, ezt megjegyeztem Adri.. – Bence. 
- Tudod hogy, szeretlek :3 – én. 
- WTF?! Maradjatok már meg.. ÉRZELMILEG SÉRÜLT GÁBOR KERESI ÉLETE PÁRJÁT. – mondta csillogó szemmel…
- NA RÁM NE SZÁMÍTSÁL TE BUZI – Bence. 
- Nem is rád céloztam te agyhalott. – majd rám mutogatott.. – Gabi. 
- MIVAN?! RÁM SE. ÉN NEM SZERETLEK. csak barátként.. marad neked Viki ! – én
- de Viki utál. – Gabi. 
- ja, bocs.. csak most jutott eszembe. :o – én. 
- kösz. én is szeretlek. – Gabi. 
- énis. – én. 
- na, hé. :3 és engem senki se szeret?  – Bence. 
- Hát, kb. – Gabi. 
- Kedves vagy xd. – Bence. 
- Tudom, én vagyok egy kis szárnyas tündér tele jó indulattal, és olyan szexi vagyok *o* - Gabi. 
- WTF?! Most mi bajod van te?! Részeg vagy? Vagy csak nincs agyad?! Vagy mind2? – én.
- Hülye, meleg állat.. – Bence. 
- Csak Vicceltem. – Gabi
- Hát, én nem is vettem komolyan, de szerintem ez örökre bennem marad |: - én. 
- Ennyire rossz poén volt?  - Gabi.
- Hát hallod…  – képszakadást kaptam, és elkezdem tiszta erőböl nevetni.. – Tök jó volt, bizisten – hahahaha  – én. 
- Szóval, vicces volt. Kifejezem a saját szavaimmal. – Bence. 
- Amúgy igen. Kajak, még mindig röhögő görcs feelingem van. – én. 
- Oksa. – Gabi. 
- Amúgy, te elég jól bírod, Viki hiányát. Úgy vettem észre, mert hogy, tündér az nem vagy. Az száz százalék. De nem is leszel. Vagyis nekem ez a véleményem. Bocs.  – én. 
- Kicsit, jobban vagyok.. – Gabi. 
- Ne is tárgyaljuk túl. Jó? – én. 
- Ok. Cső- majd elhúzta a csíkot. 
- Túl kegyetlen vagyok? – én .
- Csak egy kicsit, nyugi.. – majd Bence átölelt. -
Majd szóltam neki: 
- Lassan indulni kellene haza, mert közben kicsit elszaladt az idő. – én. 
- Jajó. Szia. – Majd megpuszilt, és átöltelt. – aztán elindultam.. 
Nagyba mentem, és találkoztam, Dáviddal. Csak köszöntem neki, elis mentem mellette, mert másnap suli volt. Vége a hétvégének. Megint. Aztán a suliban elég sokan nem tudták hogy járok Bencével, de valahogy beszivárgott a hír.. 
- Kajak jársz azzal a Bencével?! – egy osztálytársam. 
- Igen, és? – én. 
- Elég fura, szerintem te nem illesz hozzá. – ő. 
- Kit érdekel a véleményed? Ha szeretem, vele leszek. Ennyi. Na cső. – én. 
Aztán ezt eljátszották még párszor.  Ami körülbelül 20..  aztán lassan elegem lett. Csak úgy elmentem az ilyen emberek mellet. De csak a történetben múlnak így a napok.. Életben nem. De egy nap matekon ültünk. Bencének és Gabinak nem volt suli, így hát bejöttek, a suliba. Elég furán néztek rájuk a tanárok, meg a csengetősök is. Vártak vagy 30 percet. Mert majdnem akkor kezdődött el az óra. Amikor kicsengettek. Rögtön mentem át a termünkbe. Ott voltak a termünk elött Gabiék. Viki jött mellettem, amikor meg látta Gabit, így szólt hozzám : 
- Légyszí, vidd be a cuccaimat, és rakd le a padra, én kint leszek! – Viki. 
- oké. majd mingy megyek. – én. 
Rám köszöntek. 
- Szia. – Bence. 
- Cső. – Gabi.
- Sziasztok. – én. 
Gyorsba bementem az osztályterembe, és leraktam a padra a cuccokat, és gyorsan ki siettem, de jöttek utánam Gabiék. 
- Hova sietsz már? – Gabi. 
- Megyek ki Vikihez. Neked nem biztos hogy jönnöd kellene.. – én. 
- Adrinak igaza van.. – Bence. 
- De beszélnem kell vele, szóval megyek énis. – Gabi. 
Amikor kiléptünk az ajtón, csak kicsit nézett mindenki…  Mert kicsit sem lehettünk furák úgy hárman.. Pár ember rögtön elkezdte:
- Bence és Adrienn tutira hogy járnak.. – egy 8adikos.
- Kit érdekel? – Egy másik. 
- Leszarom, legyenek boldogok. – egy másik. 
Majd megkerestem Vikit, és oda futottam hozzá. Jöttek utánam Gabiék is. Tehát ilyen két bazi magas gyerek meg egy töpszli után, képzelhetitek..
- Cső. – én. 
- Ez a képződmény minek jön ide? – Viki. 
- VISSZATÉRT A BARÁTNŐM – majd olyan szorosan átölteltem.. aztán feleltem – Fogalmam sincs hogy mit keres itt amúgy . – én. 
- oo. Szóval már ott tartunk hogy képződmény vagyok?! – Gabi. 
- Aha. De már hozzád se akarok szólni. – Viki. 
- Legalább ne itt veszekedjetek.. – Bence. 
- Mond a szemembe hogy már nem szeretsz ! – Gabi. – majd megfogta Viki vállait. - 
MOST KÉPZELJÉTEK EL. VIKINÉL GABI EGY MÁSFÉL FEJJEL NAGYOBB. TEHÁT NA. 
- nem tudom meg tenni, de ki mondom én neked úgyis hogy nem nézek a szemedbe – Viki. 
- Kegyetlen vagy.- Gabi. 
- Én vagyok a kegyetlen, te szerencsétlen?! – Viki. 
- Jóvan. én megyek arréb, ha nem haragudtok. – Én. 
- Megyek énis. Várj már meg.  - Bence. 
- Majd, ezt suli után folytatjuk.. – Gabi. 
- Én szóba nem állok veled. - Viki.
-  Te csak azt hiszed.  – Gabi. 
Majd Viki utánunk futott. Vissza sem nézett Gabira.. Az csak ott állt egyedül és ez így jó..
Aztán amikor vége lett a sulinak, akkor Gabi és Bence kint vártak minket a suli elött..  
Én meg leszartam hogy ottvannak, meg fogtam Viki kezét, és elkezdtem futni, ő meg futott utánam, muszáj volt neki, mert ha én húzom, akkor fut mint állat. De Bence jött utánunk, és megfogta Viki kezét, és megállított. Én meg estem egy baszott nagyot, persze hogy rajtam röhögött majdnem mindenki, aki látta..  De már megint csak a veszekedés.. Gabi nem hagyta békén Vikit.. Ezért már megint nekem kellett beszélni a hülye b_zi fejével. 
- Hagyd már békén Vikit te szerencsétlen. Miért nem fogod fel hogy már nem akar tőled semmit, és hogy GYÜLÖL TÉGED?! Légy szíves hagy békén! – én. 
- Igen szépen fogalmaztál, de felfogtam. De én még mindig szeretem. – Gabi. 
- És? Te szakítottál velem, tudtommal, és nem én veled. Na és akkor kit érdekel hogy szeretsz? – Viki.
- Mondom, kegyetlen vagy a barátnőddel együtt. – Gabi. 
- Köszönöm a dicséretet cica *-* - én. 
- NA |: - Bence. 
- Te is nyugodj már meg légy szíves. Ne legyél már ilyen féltékeny. „Cica”  – Viki. 
-  Höhhh. álljon neked feljebb ! – Bence. 
- Fog is. Na kussolj. – Viki. 
- Mind a hárman s_gg barmok vagytok. Elegem van ebből a társaságból. Hagyjatok engem békén. – Gabi. 
- Igen?! Mi vagyunk a s_gg barmok? Na takarodj a pics_ba te roh_dék. – én. 
- Megyek is bazdmeg, megyek is… - Gabi. 
- Tudtommal, a barátokat nem segg barmozzuk, le! De álljon ám neked feljebb. Akkor is TÜNJ INNEN. – még mindig ott áll – NEM HALLASZ?! VAGY CSAK SÍK HÜLYE VAGY?! – én.

Látszott hogy elég szarul esett neki.. 
- Igen, és te igazi barát vagy? Amikor folyton le szidsz. És mindig én vagyok a rossz - Gabi. 
- Drága kicsi Gábor, én legalább okkal mondom neked basszameg..  – én. 
- Jólvan, tudod mit? Legyél boldog Bencécskéddel. Leszarom. cső. – Gabi. 
- Az is leszek. Cső. – én. 
Szóval már csak hárman vagyunk barátok. De hihetetlen, Gabit elveszítettük?