∂яιιι. * σℓ∂αℓα.

~


Reggel amikor felkeltem, elég érdekesen indult minden.  Most is telefonra ébredtem. Viki hívott. Azt se tudom mi kínja volt, de felvettem… 
- CSŐ miért hívsz hajnalok hajnalán? – én. 
- Már bocs de egy óra van.. – Viki. 
- Hu, asszem enyhén bealudtam.. – én. 
- Aha, mikor feküdtél le?? – Viki. 
- 3 :$xdxd – én. 
- hudebaba. én  éjfélkor.. xd – Viki. 
- Az is jó.  De bökd már ki mit akarsz.. – én. 
- Gyere velem focizni.  - Viki. 
- É-é-én?! Fo-fo-focizni?  – én. 
- Aha t-e-e-e fo-fo-focizni.  – Viki. 
- Még sose- fo-fo-fociztam – én. 
- Az úgy oks. MA FOGOD ELŐSZÖR KIPRÓBÁLNI. DU-DÁ-DU-DÁ xd – Viki. 
- Ok-ok-ok-é hova hányra? – én.
- 4-7ig leszünk és hídnál tali. – Viki. 
- Hívd Bencét is… xd – én. 
- ŐT? SOHA  – Viki. 
- okcső  akk én se mek  – én. 
- szija:- Viki.
Amúgy tudnotok kell hogy csak vicceltem, de csak azt akartam hogy meghívja Bencét. Ez is egy szuper alkalom arra hogy együtt mulassunk, vagyis legyünk. Felhívott Viki még egyszer. Közölte velem hogy: 
- Cső, elhívtam Bencikét.  – V. 
- Okcső  – én. 
Aztán észbe kaptam és ránéztem az időre, háromnegyed volt. :o Gyorsan lesiettem a kastélyhoz. Ott megláttam, Bencét, Viket, Esztit, és Gabit, meg Vikit. De nem tudom hogyan lettek kettőböl, öten. 
- Ti meg hogy a picsába kerültük ide? – én. 
- Én hívtam Bencét… – Viki. 
- Én hívtam GABIT. – Bence.
- Én meg Esztit. – Gabi. 
- Én meg Viket  – Eszti. 
- Én meg.. magamat xd – Vik. 
- Ha magadat hívtad, akkor magadtól dögöljél megfele.  – Én. 
- kössz, nem majd holnap. – Vik.
- Gabi, te meg szopjál nyulat keresztbe! – én 
- kössz nem majd jövőre Szeptember 10edikén.  – Gabi. 
- Viki te meg csókold meg Gabikádat. – én. 
- Apád szeret vagy csak eltart? – Viki. 
- ÉN BENNE VAGYOK – Gabi. 
- HAGGYÁ– Viki. 
- Mivan már nem szeretsz?:O – Gabi. 
- Ne itt beszéljétek meg a régi románcotokat. - Bence 
Váratlan izék következnek. Vagyis körülmények. Gabi hirtelen megfogta Viki kezét, majd gyorsan elkezdte húzni, majd szépen elviharoztak úgy, hogy azt se tudtuk hova tüntek… De szerintem nyilvánvaló hogy megbeszélték a megbeszélhető dolgokat. 
- Szóval már nem szeretsz? – Gabi. 
- Én.. én valójában, nem tudom már mit érzek.- Viki. 
- ilyen nehéz eldönteni hogy szereted-e az exedet? –Gabi. 
- Talán, azok után amit csináltál velem, még szeretnem kéne téged? Vagy talán álom világban élsz?! Én már nem szeretlek. – Miközben kerülte Gabi tekintetét. 
- Tudod én valahogy nem tudom elhinni neked, úgy hogy ne a szemembe mond hogy nem szeretsz. sajnálom, sohasem voltál jó a hazudozásban. Vedd úgy hogy tudom hogy, valamit még érzel irántam. – Gabi. 
- A szemedbe mondom: NEM TUDOM MIT ÉRZEK TE SEGGFEJ. – Gabi. 
- Látom  a véleményed még ugyan az rólam. Megértem. Én voltam a „s_ggfej”. – Gabi. 
- Te bizony, és már nem is nagyon érdekel az hogy kivel vagy, illetve az sem hogy mit csinálsz… - Viki. 
- Mondtam hogy nem hazudsz jól! Ismerlek már annyira hogy tudjam, SZERETSZ MÉG ENGEM. – Gabi. 
- És ha szeretlek? Akkor mi van?! – Viki. 
- Talán, megkellene kérdezned, hogy én még szeretlek-e… - Gabi. 
- Te szeretsz még? –Viki. 
- Igen szeretlek, de ha ennyire utálsz, mi az értelme?! – Gabi. 
- Sohasem a lányoknak kellett kezdeményezni, én legalábbis úgy hiszem. Nézzük példának pl : Adriékat. Bence kezdeményezett, és azóta is sülve főve együtt vannak, legalábbis, én így tudom. Javíts ki ha tévednék… - Viki. 
- Nem tévedsz, és igazad van… Talán még valamikor megpróbálhatnánk, ezt az egészet.. Tudod, járást.. – Gabi. 
- Levágtam… Az egy kérdés hogy, én akarom-e.. – Viki. 
- Talán nem akarod? – Gabi. 
- Tudod, én miattad SOHA TÖBBÉ NEM AKAROK SZENVEDNI.. – Viki.  
Majd itt jött képbe az hogy én másztam bele a képbe :
- Te Gabi, te hogy jössz ahhoz, hogy csak így belopd Vikit, amikor ő hívott ki engem.. Na ne idegelj már, húzzál vissza Esztiékhez. – én. 
- Megyek, bocs hogy élek.. – Gabi. 
- Tudod mit? Most az egyszer megbocsájtom ezt a hatalmas baklövést neked..  – én. 
- Azért, nem kellene ennyire utálnod.. Szerintem legalábbis, semmi rosszat nem csináltam.. – Gabi. 
- Á, semmit, a kezdetektől fogva, nem volt valami jó a kapcsolatunk, tudod én tökéletesen megvagyok a társaságod nélkül, nekem rád már nincs szükségem. Köszönöm a barátságunkat. Viszlát.. – Majd gyorsan kézen kaptam Vikit, és elhúztuk a csíkot Bencéhez. 
Jobban nem is tudhattam volna, le egy barátságot, de komolyan. Nem tudom hogy eshetett neki, de nincs valami nagy lelkivilága, feldolgozza. Ha pedig Vikivel még összejönnek, bocsánat.. kibékülnek, akkor is lefogom szarni. 
- Sziaa Bence – Viki. 
- Hali– Bence. 
Majd elkezdett felém közeledni, leszarta Viket, és megpuszilt, és utána megölelt. 
- Szeretlek. – én. 
- Énis.  - Bence. 
- Hú de nyálas…  – Vik. 
- Csak irigykedsz. – Viki. 
- Mit. minek? Úgyse lesznek ezek együtt sokáig… (: - Vik. 
- Te csak abba ne legyél olyan biztos, látszik hogy szeretik egymást. – Eszti. 
- Múltkor mondtam valamit, csak élvezzék még a helyzetet.. – Vik. 
- Élvezzük is, hidd el. Miattad nem fogunk szakítani, sem veszekedni. – Majd Bence rám kacsintott, ezzel jelezvén hogy kezdődhet a mi kis játékunk… 
- Jajj, nehogy már, most komolyan?! – én. 
- Na látod, már is eltaszít téged. – Vik. 
Gyorsan oda súgtam neki…:
- Biztos megcsináljuk? Minden mehet? – én. 
- Persze, ahogy megbeszéltük. Szeretlek. – Bence.
- Azért sugdolózni van időtök..  – Vik. 
- Jajj, olyan aranyos vagy… - én. 
- na, ne szerénykedj… grrr - Vik. 
- én sose..  - én.  
Majd hirtelen azon kaptam magam hogy Vik elkezd felém közeledni… És hírtelen megcsókol.  És a fülembe súgta: 
- Mondtam én hogy az enyém leszel. ((: - Vik. 
- Rendben. De attól még nem vagyok a tiéd hogy megcsókoltál… - én. 
- Hát gondolom azért hagytad mert szeretsz te is.. :o – Vik. 
- Mondtam én egy szóval is hogy nem szeretlek?? ;)) – én. 
- Ja nem.. – Vik. 
Majd megint megcsókolt. Már a 2ikat kaptam körülbelül 3perc kieséssel. Csak azt nem tudom hogy meddig kell hagynom ennek a mocsoknak hogy a számhoz érjen, az ő szájával. Pedig nagyon szarul csinálja.. Úristen.. Még talán egy bébi fóka is jobb csókot adna… :o 
- El jössz velem sétálni? – Bence oda lökte Vikinek. 
- Persze, ha elmagyarázod ezt az egész szitut, akkor megyek. – Viki. 
- Rendben majd elmesélem.. Csak menjünk el innen kérlek.. – Bence. 
- Rendben, menjünk. – Viki. 
Aztán mit ne mondjak, ott voltam én, Eszti és Vik. Nagyon jó volt.. Addig ameddig Vik haza nem zavarta Esztit. Úristen… 
- Eszti menj haza. :’)) Együtt akarok lenni KETTESBEN az én kis drágámmal.. – Vik. 
- Rendben. Sziasztok. – Eszti. 
Majd Eszti elhúzta a csíkot, mondhatom nagyon örültem neki, hogy kettesben maradtam ezzel a kukival… 
- Hol is tartottunk? – Vik. 
- Fogalmam sincs.. – én. 
- Ja már emlékszek… - Vik. 
Majd megint megcsókolt, és meg fogta a hátam… éreztem hogy a keze lefelé megy… Megfogtam és „ledobtam onnan” 
- Ezt nem.. nem csinálhatod. – én. 
- Ugyan miért? – Vik. 
Majd újból elkezdte csinálni ezt az egészet..  Majd megkérdezte..
- Akarsz velem járni? – Vik. 
- NEM… - én. 
- Mert?! :O – Vik. 
- Mert gyűlöllek!  És amúgy is Bencébe vagyok szerelmes.. És belé is leszek. – én. 
- Akkor csak játszottál velem? – Vik.
- Na és, most mi van..? – én. 
- Átbasztál, pedig én tényleg szeretlek téged.. – Vik. 
- És kit érdekel? Haverod se akarok lenni, mert olyan egy elviselhetetlen személy vagy számomra, hogy még legszívesebben az időt is visszaforgatnám, hogy elsétálhassak melletted, vagyis hogy ne szóljak hozzád… Gyülöllek hagyjál engem örökre! – én. 
- Rendben. Soha viszont látásra. 
* Eközben Vikinél és Bencénél.*
- Az van hogy Adri megjátsza, hogy szereti Viket, azért hogy lekoptassa rólunk. – Bence. 
- És ez ki a fasz ötlete volt?... -.-’ – Viki. 
- Ez a fasz itt sétál melletted, először jó ötletnek tűnt. De utána rájöttem, hogy nekem csak fáj… - Bence. 
- Szóval féltékeny vagy? – Viki. 
- aha.. :( pedig ez az én ötletem volt.. De már nem nagyon javasolnám neki. Elég szerencsétlen ötletnek tűnik így visszanézve. – Bence. 
- de hátha sikerül… – Viki. 
Első dolgom volt hogy megkeressem Bencét, és hogy megcsókoljam, és hogy elmondjam neki mennyire szeretem.. Így is lett. Mikor megtaláltam őket. Hírtelen rájuk köszöntem..
- Sziasztoook* - én. 
Majd oda mentem Bencéhez, és megöleltem, és sutty bele. Megcsókoltam. 
- Imádlak Bencécske.  – én. 
- én is téged Adrika.  - Bence. 
- nyaaa:3 – én. Majd megint megpusziltam. 
- Mire fel ez a nagy puszivihar, ?  – Viki. 
- Képzeljétek.. Vik békén hagy minket, jól a pofájába dörgöltem hogy nem játszhat velünk tovább
- Úristen ez komoly?  - Bence. 
Majd örömében, most ő csókolt meg engem x)) Majd viszonoztam. És szorosan átöleltük egymást. De Viki sem maradt ki a jóból. Mert Gabi nagyba elkezdett felé futni.. és megfogta először megcsókolta, majd megölelte.. 
- Úristen.. \: - Viki. 
- Bocsánat, csak.. – Majd Viki viszonozta a csókot, és elhallgattatta, milyen édes. *-* 
Gondolhatjátok.. :’)) kövirészben kiderül mik történnek még ezekkel a gyermekekkel.. :’D




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 77
Tegnapi: 6
Heti: 102
Havi: 170
Össz.: 40 057

Látogatottság növelés
Oldal: 12. rész o.o
∂яιιι. * σℓ∂αℓα. - © 2008 - 2024 - nettikeee.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »