Aztán rávettem magam és szép lassan elmentünk órára, aztán Lisával találkoztunk de különösebben nem szólt semmit, nem reagált… Inkább szomorúnak látszott.
- Na nem kötsz belénk? – Alice.
- Nincs kedvem mindig veszekedni. – Lisa.
- Mi történt veled? – David.
- Nem akarok róla beszélni. – Lisa.
- Mondjuk én sem beszélném meg az ellenségeimmel a bajaimat. – én.
- Akkor ezek szerint megérted az érzéseimet. Köszönöm. – Lisa.
- Száz százalékosan nem. – mondtam.
- Akkor csak nem osztanál meg velünk simán semmit. – Lisa.
- Amint látod, ezt akartam én kifejezni. – én.
- Mindegy megyek órákra. Sziasztok. – Lisa.
Kicsit félre vonultunk.
- Túl normális volt… - Alice.
- Biztos van valami problematikája. – David.
- De az minket érdekel? – Rob.
- Engem azért igen! – Alice.
- Miért? Hisz utálod a csajt, amúgy is nem mindegy nekünk mi van vele? o.o – kérdeztem.
- Nem tudom, most ez felkeltette az érdeklődésem! – Nézett ránk mosolyogva Alice.
- Felőlem megkérdezheted, mi baja van. – Rob.
- Dollykáááám, segítesz? – nézett rám Boci szemekkel.
- Aliceee, hogy a viharba NEM. – mondtam.
- Jó, akkor Rob jössz te. – Alice.
- Oké szívem. – majd adott neki 1 csókot.
- Menjünk.! – Alice.
Kis ideig kerestük drága Lisát, majd 2 óra jövésmenés után megleltük, sírva ült egy padon.
- Végre megtaláltunk! – én.
- Minek jöttetek ide? Hagyjatok békén! – Lisa.
- Addig nem ameddig ki nem bököd, hogy mi bajod van!:) – Alice.
- De miért fontos ez nektek? Utáljuk egymást. – Lisa.
- Alice akarta! Ránk ne nézz! – Rob.
- Rob te egy féreg vagy. – vertem hátba.
- Puszi! – Rob.
- Anyád seggét puszilgasd te pöcs. – David.
- Jó, térjünk vissza Lisa problémájára. – én.
- Szóval mi a gond? – Alice.
- Jack megcsalt. – fakadt ki.
- De hát Jack nem olyan. – néztünk furán.
- De én láttam! Egy lánnyal! – Lisa.
- Értem, pontosabban tudod kivel? – Én.
- Jenny 9edikből… -  Lisa.
- Azzal a ribanccal ált össze?! – David.
- Nem ő csalt meg téged is? – Lisa.
- De… Te erről honnan tudsz? O.O – David.
- Anno csiripelték a madarak. – Lisa mosolygott.
- Néha látlak mosolyogni… - én.
- Nem tudom. Talán túl sokszor bántottak meg érzelmileg ahhoz hogy mosolyogni lássanak. – Lisa.
- Mindenkivel így van. – Rob.
- Dolly, te hogy viseled el ezt a környezetet ami körülötted van? – Lisa.
- Megtanultam, meg bocsájtani és élvezni az életet, már amennyire lehet. – mosolyogtam rá.
- Értem, de van még valami ami nem hagy nyugodni, egyszerűen böki a szememet. – Lisa.
- Mond csak! Meghallgatunk. – mondta Alice.
- Kate is átpártolt Jennyhez.. és most nincs kivel barátkoznom stb… Nem tudok semmit senkivel megbeszélni. Ezért szeretném megköszönni hogy kedvesek vagytok hozzám, jól esik. – mosolyogott.
- Áh semmiség, félre ismertünk! – Egyszerre mondtuk.
- Nos akkor kibékülünk? – én.
- Ha akartok csak akkor. – Lisa.
- Akarjuk! – egyszerre.
- Akkor béke. – majd egy nagy ölelés. 

Oldal: Barátok Örökre: 3 rész.
∂яιιι. * σℓ∂αℓα. - © 2008 - 2024 - nettikeee.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat