∂яιιι. * σℓ∂αℓα.

Néhányan azt hiszik, hogy olyan könnyű olyan barátokkal élni mint például Gabi, sokszor van hullámvölgyben, és sosincs minden rendben. Pedig igazából, nagyon kedves gyerek és amúgy meg nagyon kedvelem, és szeretem. Becsülöm, megbízható. Egy baj van vele. Azt hiszi annyira tökéletes, pedig, igazából senki sem tökéletes. És ez így jó. Milyen lenne már ha minden ember tökéletes lenne? Kicsit fura lenne, de unalmas is. Ebben az elcseszett világban, a barátok a legjobb dolgok. De van amikor inkább állok egy nagy szikla peremén, minthogy velük legyek. Amikor mindig kikészítenek.
Valahányszor összevesztünk Vikivel, annyira nagyon rossz érzés fogadott. Hogy az hihetetlen. Ekkor állnék a szikla peremén. Sokkal jobb amúgy. Mivel, annyira megbánható, amiket teszek velük.  De mindig későn bánom meg. Mint például most is: rosszba vagyok Gabival. De ez már kibírhatatlan! Én szeretem ezt a gyökeret.
Ám egyik nap elhatároztam hogy fel veszem a kapcsolatot Esztivel, és kiderítem hogy mi is van közötte és Gabi között.  Egy ideig sikerült a tervem. ;d Ráírtam fészen. : 
- Sziaa. Mizu? – én. 
- Szija. Semmi veled? – Eszti. 
- Hát semmi és hogy vagy mostanában? – én. 
- Rendkivül boldog vagyok  - Eszti. 
- És ennek mi az oka? – én. 
- Annyira szerelmes vagyok. :dd – Eszti. 
- Gáborba? – én. 
- Is-is de nem azért vagyok boldog, az inkább megrémít hogy szeretem..  - Eszti. 
- Mert? – én. 
- mert 2 emberbe vagyok szerelmes. és az 1ik viszonozza is. – Eszti.
-ja tudom, Gabi szeret. – én. 
- én a másikra gondoltam  - Eszti. 
- és ki az a másik ? – én. 
- Vik.  Nem rég jött ki  a javítóból.  – Eszti. 
- ÚRISTEN azzal a gyerekkel vigyázzál… ne akarj tőle semmit!!! – én. 
- Mert?  talán ismered?  - Eszti.
- Igen ismerem, és nem valami szép emlékeim vannak róla. Szóval vigyázz vele na szia. – én.
- Sziaa. – Eszti. 
Nagyba siettem el a géptől, és gyorsan lesiettem Vikiékhez. Becsengettem kijött..
- Sziaa. mivan? – Viki. 
- Szia, képzeld. Eszti Vikbe szerelmes, és azt mondta  hogy kiengedtél a javítóból  – én. 
- Eléggé rossz előérzetem van ezzel kapcsolatban. - Viki. 
- Beszélnünk kéne Bencével is.. – én.  
- Ja, menjünk.  – Viki. 
Egy ideig mentünk, ameddig nem találkoztunk Gabival. Nem fogadott minket valami kellemesen : 
- Mit kerestek itt már megint?? – Gabi.
- megyünk Bencéhez, mert Vik már megint visszatért. - én.
- hogy a picsába? mikor javító intézetben van?  -  Gabi. 
- talán úgy hogy kiengedték? – én. 
- honnan veszed?  - Gabi
- mondta eszti - én. 
- esztivel te minek beszélsz? kezdjük ott.. – Gabi.
- mert miért ne?– én. 
- Mert semmi közöd ahhoz hogy kivel beszél ! – Gabi. 
- Nem is azt kérdeztem tőle hogy kivel beszél. – én.
- Hanem?! – Gabi. 
- Hanem azt hogy ki tetszik neki, és hogy kibe szerelmes ! – én. 
- Na kibe? Ha ilyen okos vagy! Mondd meg! - Gabi. 
- Vikbe, és Beléd De Vikbe jobban, beléd nem is akar az lenni… - én. 
- Á hogyne. – Gabi. 
- Ne hidd el. – én. 
- Leszarom mit hiszel, én  tudom hogy igaz, az amit mondok… - én.
- majd megkérdezem Esztit. – Gabi. 
- Tedd az engem kicsit se érdekel hogy, mit csinálsz. – én. 
- okcsá. – Gabi.
Szóltam Vikinek : 
- Induljunk, mert amúgy is Bencéhez indultunk és nem Gabihoz. – én. 
- amúgy ja, menjünk. – Viki. 
- most hirtelen mi lett a baj? – én. 
- mondtam már hogy nagyon szeretem még Gabit? – Viki. 
- Hát ja, körülbelül ezerszer említetted már.. – én. 
- Sajnálom, de ez van. Ha szeretem akkor szeretni is fogom. – Viki.
- Pedig szerintem már nem fogtok összejönni. - én. 
- Azért belőled is árad a kedvesség. -  Viki. 
- Nem úgy gondoltam, de szerintem jobb lenne neked is ha nem jönnétek össze.  – én. 
- Valamennyire igazad van, mert már nem akarok miatta szenvedni! – Viki. 
- Ez a beszéd. – én. 
Közben oda értünk Bence házához, majd Viki becsengetett. 
- Beszélj már te Bencével. Légyszi. – Viki. 
- oksa. – én. 
Majd Bence nagy kómásan kimászott az ajtón. Megállt:
- Csősztök, mi kínotok van?  - Bence. 
- Nincs ám semmi kínunk! – Viki. 
- Akkor minek is vagytok itt?  – Bence. 
- Mert mondanunk kell valamit.. – én. 
- Na bökd ki drágaságom – Bence. 
- Ez nekem új  – Viki. 
- Ja nekem is  – Bence. 
- Na mondhatom, vagy még furcsák lesztek egy ideig? :3 – én. 
- mond már cica  - Bence. 
- asd, már megint újat hallottam Bencikétől.. xD – Viki. 
- Pedig ezt mondta már  – én. 
- MEG MI AZ HOGY BENCIKE?  Haragszok!  - Bence.
- Na mondhatom már basszameg?!  – én. 
- ya. – Bence&Viki. 
- Az van hogy, Viket kiengedték a javítóból, és igazság szerint én félek hogy megint kötekedni fog velünk. – én. 
- Azt próbálja meg, halál fia lesz! Én leszek Yoda  megvédem a csajomat! – Bence. 
- Yodababa- Viki. 
- Jóvan haggyá! XD Ne szekálj már Vikicike. :$ - Bence. 
- HALÁL FIA VAGY! – Viki.
- Barmok.  – én. 
Viki és Bence egymásra néztek, és bólintottak egyet, majd elindultak felém, és halálra csikiztek.. \: 
- NEH Máár.! Legyetek szívesek, békén hagyni engem.  – én. 
- Oksa. De ezért még kapni fogsz ;d – Bence. 
- ASD ! Ne itt szerelmeskedjetek. xd – Viki. 
- Csak nem bírod, hogy neked nincs pasid! Tudom ám.– Bence. 
- BENCE ! állj le. – én.
- kapok cserébe valamit? :3 – Bence. 
- Kapsz egy ölelést.  - én. 
- Bocs, de én másra gondoltam.. xd – Bence. 
- Ja bocs, én kérek elnézést.  – én. 
- HAHÓ még én is itt vádzsok bázsdmöög. – Viki. 
- Táncolj Cigány lány – Bence. 
- Cigány Lány? – én. 
- Az. – Bence. 
- Hülye állat. – full röhögörcsöt kaptam 
- Én is szeretlek  - Bence. 
- Tudom, de én jobban.– én. 
- Nálam jobban téged nem szeret senki ! – Bence. 
- DE ! ÉN ! – Viki. 
- Hülye vagy lányom. BOCS fiam. – én. 
- Nem vagyok hülye, kikérem magamnak, én okos vagyok. Én akár még Nobel Díjat is kaphatnék, akkora eszem van – Viki. 
- Full hülye vagy. Sajnálom. – Bence. 
Már annyira meguntam Bence viselkedését, hogy nyomtam egy puszit az arcára, és a fülébe súgtam: 
- Hagyd békén, Vikit. Drága Bence.  – én. 
- Oks . – Bence. 
- Néha nem vágom mi van veletek. Bocs- Viki. 
- Csak szeretjük egymást, nyugodj meg.  – Bence. 
- Értem.. - Viki. 
- Mi a baj? – Bence. 
- Te legalább szereted Adrit, de engem Gabi nem. Pedig én még annyira szeretem, mély sebeket hagyott a szívemben, azokkal amiket csinált. Pedig majdnem 4 hónapig együtt voltunk, de még mindig fájnak, a szavai, az ölelései, de a legjobban tudjátok mi fáj? – Viki. 
- Na mi? – Bence. 
- Az, hogy ő már elfelejtette, azokat az időket amiket együtt megéltünk, pedig bennem örökre megmaradnak… - Viki.. 
- Jajj már.. – én. 
Oda mentem Vikihez, és olyan szorosan megöleltem, ahogy még mást sohasem.  Bence csak nézett egy ideig, majd ő átölelt mindkettőnket. ! 
- Köszönöm, te vagy a legjobb barátnőm, és te Bence, te csak a legjobb fiú barátom vagy. De nagyon szeretlek titeket. – Viki. 
- Mi is téged! – Én. 
-Ügyesen beszél a csajom.  - Bence. 
- Ne hangoztasd már ennyire hogy a csajod vagyok.. – én. 
- Na menjünk Adri? – Viki. 
- Menjünk.  Szia Bence. – én. 
- Valamit elfelejtettét.., . – Bence. 
- Jajj bocs. – Oda mentem, megöleltem, és megpusziltam. 
- már is jobb minden – Bence. 
- Na menjünk. Szia Bence. – Viki. 

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat